Velencei-tó
A Velencei-tó Magyarország 3. legnagyobb természetes tava. Területe 26 négyzet km. Felületének harmada nádassal borított. Viszonylag sekély (átlagosan 1,5 m mély) ezért a víz hőmérséklete nyáron elérheti a 26-28 fokot is, ezzel Európa egyik legmelegebb tava. A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is kiválóan alkalmas.
A
tó az elmúlt másfél évezred folyamán
tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi
ilyen eset 1863 és 1866 között volt, ebben az időszakban huszárok
gyakorlatoztak a kiszáradt mederben.
A tó medrének mintegy 50%-át 1977–1978-ban kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m³ iszap és nád felhasználásával a Cserepes-szigetet – amelyet ezt követően 6 m-es betoncölöpökkel cölöpöztek körbe –, valamint a Velencei-szigetet. A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.
Az északkeleti parton a feltöltések miatt a tóból mintegy 100 méteres sáv elveszett. Az egykori partvonal közvetlenül az országút mentén húzódott, vonalát a még élő fűzfák mutatják. A tómeder feltöltött helyén strandot, bevásárlóközpontot, üdülőparkot építettek, a maradék területet felparcellázták. Az északi partvonal kelet felé eső szakaszán két és fél kilométer hosszban evezős pályát építettek, a természetes környezet, nádas itt sem maradt meg.
A tópart természetközeli arculatát nagyarányú építkezések változtatták meg. Az első nagyobb modern épület az Expressz Ifi szálló volt a velencei vasútállomás mellett, ez az 1970-es évek elején épült. 2000 után a közel egy évszazadig működő régi strand helyén több épületből álló wellness-szálló létesült, majd 2010 körül kezdődőtt a feltöltött északkeleti parton a pláza építése. Mindezek a változások végleg eltüntették a tó nagy részének természetközeli arculatát.
Kulturális és természeti látványosságok a Velencei-tó környékén:
- Vörösmarty Mihály szülőháza Kápolnásnyéknél
- A Meszlényi kastély romjai Velence községben
- Beck kastély
- Gárdonyi Géza szülőháza Gárdonyban, Öreg hárs a Gárdonyi-ház mellett
- Az agárdi madárvárta és megfigyelőtorony
- A vízbe veszett tóbíró emlékkeresztje, mellette kisebb kilátótorony Dinnyésnél.
- A Szent György templom, mellette kulturközpont Dinnyésen.
- A dinnyési fertő
- A Várpark, Magyarország várai miniatűr változatban Dinnyésen.
- Madármegfigyelő állomás és torony a délnyugati parton
- A Bella-tó és az ingókövek Pákozdon
- Az Anikó-forrás Pákozd mellett
- Arborétum és kilátótorony a Pákozdi-félszigeten
- Doni csata emlékmű a Pákozdi-félszigeten
- Pákozdi csata emlékmű és katonai emlékpark a Pákozdi-félszigeten
- Halászcsárda a Szúnyog-szigeten
- Gyapjaszsák, ingókő Sukorón
- Angelika és Éva-forrás, Sukoró mellett a hegyen
- Loyolai Szent Ignác templom Sukorón, előtte kilátópont
- Református templom Sukorón
- Néprajzi ház Sukorón
- Olasz kőfejtő
- Kilátódomb Sukorón
- Kilátóhely Velencén, a tó északkeleti sarkában a dombon
- Nadapi szintezési ősjegy és geológiai bemutatóhely
- Nadapi templom
- A tóbíró egykori háza a Csontréti-patak torkolatánál, magánház
- Hauszmann-Gschwind-kastély az északkeleti parton
